Hosszú évek oktatási és barátkozási tapasztalata alapján állítom, hogy Mi, - a társadalom többsége, - alapvetően igen képes és jó szándékú emberek vagyunk ! Igenis képesek vagyunk jó és értékes dolgokra ! Miért állítom ezt Neked ilyen határozottan ?!
Nos, volt olyan az életedben, hogy „valahogy összejött”?!
Nagyon pozitívan, vagy tiszta szívből viselkedtél ?!
Azt érezted : „most igenis értékes volt" amit tettél ?!
Ha valaha is volt ilyen az életedben, akkor igenis KÉPES vagy arra, hogy többször is, sőt sokszor is ilyen értékes dolgot tegyél ! Mint látod, NEM TUDÁSOD hiányzik ahhoz, hogy így viselkedj vagy így cselekedj! Azon dolgot kellene „eltüntetni” gondolko- dásodból vagy tudásodból, - ami ezen képességeidet, tudásod eltakarja, eltorzítja !
Jómagam e nézőpontból folytatom a konzultáci. Számtalanszor megtapasztaltam az engem bizalmukkal megtisztelt emberek ré- széről, hogy MEGVAN a tudásuk, képességük nagy dolgokhoz. Neked is MEGVAN ! Mint ahogy többször is tetted életedben ! Olyan helyzetben, ahol a „szürke hétköznapok” eredményeihez képest - hirtelen többet, jobbat hoztál létre. Valójában életünk legjobb pillanataiban letett képességünk és tudásunk igenis ( ! ) megvan bennünk ! Ez nyilvánvaló, hisz különben nem tudtuk volna azon eredményeket elérni! Megvan erőnk, képes- ségünk, tudásunk ! Mindössze nem tudjuk - MIÉRT is sikerült akkor, - s miért nem sikerül mindig az a jó teljesítmény !
Így többnyire csak erőlködve hadakozunk s küzdünk. Támadjuk az akadályokat, az embereket, akik akadályoznak, s nem mindig érjük el így se az ideális eredményt. Vagy nem igazán érjük el az eredményt. Vagy nincs köszönet abban, ha elérjük az eredményt.
Most nem a harc módjairól akarok Neked írni. Azt sok helyen tanítják. Vagy legalább is elmondják : miként harcolj. Ezek az adatok hoznak eredményt. Ám ha mindig csak csatázni akarsz az életben, s erősen reménykedsz abban, hogy Te leszel a győztes, - nos akkor AZ a Te utad. Ám több féle „harc” van ! A tudás is erő, - s nem kell harcban lenned örökké az élettel !
Legjobb pillanatainkban azonban NEM „harcolni tudásunk” hozott eredményt, hanem AZ, hogy nem volt elöttünk annyi akadály, vagy azokat könnyedén kezeltük. Az is mondhatnám, hogy „nem húztunk be” magunknak akadályokat vagy ellen- feleket. A dolgok valahogy „szerencsésen megtörténtek”. Ha va- lamelyest igaznak, vagy „eléggé” igaznak tartod e gondolatokat, akkor akkor itt a helyed, e tudás irányában!